Történelem és állampolgári ismeretek tanítása
A több mint 200 éves múltra visszatekintő intézményes állampolgári nevelés tartalmai és módszerei mind időben mind térben rendkívül nagy változatosságot mutatnak. Az oktatási programok – szinte a kezdetektől fogva – az ismeretek nyújtása mellett kivétel nélkül az adott társadalom értékrendjéből következő elvárt állampolgári attitűdre is összpontosítanak. A jövő kihívásai olyan történelemtanítást várnak el, amely magába foglalja az állampolgári kompetencia (civic competence) alapelemeit is (Hoskins–Crick, 2008) A történelemdidaktika homlokterében egy új koncepció, a hathatós tudás (powerful knowledge) jelent meg (Chapman, 2021, Young, 2021) amely a tanulók állampolgári képzésében a diszciplináris tudás mellett, az demokratikus elvekre épülő attitűdök megerősítését hangsúlyozza. A kutatás témája az erre a területre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok feltárása, azok hazai viszonyokkal való összevetése, valamint az új jó gyakorlatok bemutatása és eredményességük elemzése.
Felvehető hallgató: max. 2 fő
Drámapedagógia és színházi nevelés
Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi és a hazai gyakorlatban is felértékelődött a drámaoktatás, minden bizonnyal azért is – miként egy nemzetközi kutatás is bizonyította (DICE Konzorcium, 2010) –, mert az ilyen képzésben résztvevők szinte minden ún. EU kulcskompetencia terén jobb teljesítményt tudnak nyújtani. A kutatás azt állapította meg, hogy a drámapedagógiai eszközök alkalmazása az oktatás, képzés szintjén általános minőségjavulást, magasabb foglalkoztatási rátát eredményez és a diákok innovatívabb, kreatívabb és versenyképesebb állampolgárok lesznek. A Drámapedagógia és színházi nevelés 1995 óta van jelent meg a hazai tantervi szabályozásban. Azóta folyamatos a térhódítása, mint önálló tárgy és egyre szélesebb körben vált részévé az általános pedagógiai módszertannak. A kutatás témája egyrészt annak feltárása lehet, hogy a dráma és színházi nevelés miként járul hozzá a tanulóknál a kulcskompetenciák fejlesztéséhez, másrészt a nemzetközi és hazai jó gyakorlatok (műhelyek) bemutatása a pedagógusképzés, továbbképzés területén.
Felvehető hallgató: max. 2 fő
Tartalmi szabályozás kérdései (tantervek, követelmények, vizsgák)
A formális iskolarendszerű oktatás általánossá válása tette az oktatásirányítás számára központi tartalmi szabályozás ügyét. Ennek formái, tartalmai a világ országaiban folyamatosan átalakulóban vannak, összefüggésben az megváltozott tudásfelfogással, a kvalifikációs rendszerek átalakításával, a méltányos és minőségi oktatás megteremtésének igényével.. A követelménytípusú szabályozóként jelenet meg a hazai oktatásban a 2005-ös érettségi, ún. standardok vagy tartalmi keretek (framework), amelyek elterjedésének hátterében a felismerés áll, hogy a bemenetre (input) koncentráló megközelítés önmagában nem eredményez a modern kor követelményeinek megfelelő piacképes tudást. A kutatás témája nemzetközi és hazai elmélet és gyakorlat összehasonlító vizsgálata, a különböző implementációs formák, konfliktusok bemutatása, illetve érettségi vizsga hatása a tanítási gyakorlatra, a tartalmakra, a pedagógusok módszertani kultúrájára.
Felvehető hallgató: max.2 fő
Doktori képzés
2012-től veszek részt a PTE BTK Oktatás és társadalom doktori iskolájában, az évek során bővülő doktorandusz létszámmal. 2017-től az EKE Neveléstudományi doktori iskolában is témavezető lettem.
Az ODT alapján 2×0,5-ös védett hallgató témavezetője voltam:
- 2016-tól társtémavezetője voltam a PTE Oktatás és Társdalom Doktori Iskolájában Kojanitz Lászlónak, aki 2018-ban sikeresen megvédte értekezését.
- 2017-től társtémavezetője voltam, Lendvai Tamásnak, aki 2019-ban sikeresen megvédte értekezését
Az ODT alapján 3,5 hallgató konzulense vagyok, akik disszertációjukat várhatóan 2021-23 között védik meg.
- 2018 óta témavezetője vagyok a PTE Oktatás és Társadalom Doktori Iskolájában Vojtek Ildikónak (drámapedagógiai témában)
- és társtéma vezetője Katonáné Kutai Erikának (drámapedagógiai témában).
- Továbbá társtémavezetője vagyok a PTE Oktatás és Társdalom Doktori Iskolájában Rédli Mátyásnak, aki történelem-és állampolgári nevelési témát dolgoz fel.
- 2018 óta társtémavezetője vagyok az Eszterházy Károly Neveléstudományi doktori Iskolájában Kamp Alfrédnak.
- 2019 óta témavezetője vagyok a PTE Oktatás és Társdalom Doktori Iskolájában Fodor Richárdnak (történelem módszertani téma).
- 2021 óta témavezetője vagyok a PTE Oktatás és Társdalom Doktori Iskolájában Horváth Zoltánnak, valamint Tóth Juditnak.
2013-tól az OFI keretében gyakornoki programot hirdettek a neveléstudományi doktori iskolák hallgatói számára. E program keretében mentora voltam Pálvölgyi Krisztiánnak, aki az ELTE Pedagógiai Doktori Iskolájába járt és 2019-ben sikeresen megvédte PhD dolgozatát. Mentorként kutatási feladatokba való bevonással, egyetemi órák tartásával, tanulmányrészletek készítésével és nemzetközi konferencián való részvétel biztosításával támogattam a gyakornoki programban résztvevő hallgató munkáját.
Az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében elismerő oklevelet kaptam, mint témavezető 2019 novemberében.
Fodor Richárd doktoranduszhallgatóm tanársegédként dolgozik mellettem az egyetemen, ahol tevékenységét tutorálom és mentorálom (pl. közösen csináljuk a történelemtanári felkészítés módszertani részét). Emellett Richárd titkárként a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatában is segíti tudományszervezői tevékenységemet.
Doktori képzésben résztvevő hallgatóim többségének írásait különböző pedagógiai folyóiratokhoz juttattam el, illetve az elmúlt évek során Országos Neveléstudományi Konferencián közös szimpóziumba szervezve léptettem fel.