Doktori programok

Történelem és állampolgári ismeretek tanítása

A több mint 200 éves múltra visszatekintő intézményes állampolgári nevelés tartalmai és módszerei
mind időben mind térben rendkívül nagy változatosságot mutatnak. Az oktatási programok – szinte a
kezdetektől fogva – az ismeretek nyújtása mellett kivétel nélkül az adott társadalom értékrendjéből
következő elvárt állampolgári attitűdre is összpontosítanak. A jövő kihívásai olyan történelemtanítást
várnak el, amely magába foglalja az állampolgári kompetencia (civic competence) alapelemeit is
(Hoskins–Crick, 2008) A történelemdidaktika homlokterében egy új koncepció, a hathatós tudás
(powerful knowledge) jelent meg (Chapman, 2021, Young, 2021) amely a tanulók állampolgári
képzésében a diszciplináris tudás mellett, az demokratikus elvekre épülő attitűdök megerősítését
hangsúlyozza. A kutatás témája az erre a területre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok feltárása,
azok hazai viszonyokkal való összevetése, valamint az új jó gyakorlatok bemutatása és
eredményességük elemzése.
Felvehető hallgató: max. 2 fő

Drámapedagógia és színházi nevelés

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi és a hazai gyakorlatban is felértékelődött a drámaoktatás,
minden bizonnyal azért is – miként egy nemzetközi kutatás is bizonyította (DICE Konzorcium, 2010) –,
mert az ilyen képzésben résztvevők szinte minden ún. EU kulcskompetencia terén jobb teljesítményt
tudnak nyújtani. A kutatás azt állapította meg, hogy a drámapedagógiai eszközök alkalmazása az
oktatás, képzés szintjén általános minőségjavulást, magasabb foglalkoztatási rátát eredményez és a
diákok innovatívabb, kreatívabb és versenyképesebb állampolgárok lesznek. A Drámapedagógia és
színházi nevelés 1995 óta van jelent meg a hazai tantervi szabályozásban. Azóta folyamatos a
térhódítása, mint önálló tárgy és egyre szélesebb körben vált részévé az általános pedagógiai
módszertannak. A kutatás témája egyrészt annak feltárása lehet, hogy a dráma és színházi nevelés
miként járul hozzá a tanulóknál a kulcskompetenciák fejlesztéséhez, másrészt a nemzetközi és hazai
jó gyakorlatok (műhelyek) bemutatása a pedagógusképzés, továbbképzés területén.
Felvehető hallgató: max. 2 fő

Tartalmi szabályozás kérdései (tantervek, követelmények, vizsgák)

A formális iskolarendszerű oktatás általánossá válása tette az oktatásirányítás számára központi
tartalmi szabályozás ügyét. Ennek formái, tartalmai a világ országaiban folyamatosan átalakulóban
vannak, összefüggésben az megváltozott tudásfelfogással, a kvalifikációs rendszerek átalakításával, a
méltányos és minőségi oktatás megteremtésének igényével.. A követelménytípusú szabályozóként
jelenet meg a hazai oktatásban a 2005-ös érettségi, ún. standardok vagy tartalmi keretek
(framework), amelyek elterjedésének hátterében a felismerés áll, hogy a bemenetre (input)
koncentráló megközelítés önmagában nem eredményez a modern kor követelményeinek megfelelő
piacképes tudást. A kutatás témája nemzetközi és hazai elmélet és gyakorlat összehasonlító
vizsgálata, a különböző implementációs formák, konfliktusok bemutatása, illetve érettségi vizsga
hatása a tanítási gyakorlatra, a tartalmakra, a pedagógusok módszertani kultúrájára.
Felvehető hallgató: max.2 fő